Reggel változatosság kedvéért szakadó esőben ébredtünk, nem sok kedvünk volt kimozdulni a jó meleg szobából nekem még be kellett fejemben a tegnapi blogot ás még utána is tettünk-vettünk, amivel elodázhattuk az indulást.
Végül felkerekedtünk, hogy megnézzük megnézzük a Kék Mecsetet, de sajnos pont imaidőben sikerült odaérnünk. Emiatt addig elmentünk megnézni a bizánci ásatásokra épülő mozaik múzeumot, mely a kevés rekonstruált anyagból hihetetlen szép kiállítást mutatott be. Mozaikokból kiindulva tényleg nagyon fejlett lehetett az ókori festészet, nemhiába dícsérték őket a kor műértői.
Kék Mecsethez visszatérbe már egy égész nagy sor állt a bejáratnál, ami azonban gyoran haladt köszönhetően a helyi szinten egész következetes beengedési metodikával. Bent a szokásos lábszagot ellensúlyozta a mecset leírhatatlanul szép díszítése. Sajnos csak a kisebb részére lehet bemenniük a hitetleneknek, az imahelyekre nem engedtek minket. Mi a szőnyegre leülve csodáltuk a mennyezet díszítésének sokszínűségét.
Mecset után az éhség bevitt minket a hely mekibe amit Simit Saraynak hívnak és csak helyi ételeket lehet itt kapni, finomabbnál finomabb sütiket ettünk Marietta még repetázni is visszament. Ebéd után megint belevágtunk a boltnézegetésbe, hős módjára végigtrappoltam a lányokkal a boltokat és persze megint nagyon sok hasznos dologgal lettünk gazdagabbak. Viszünk haza zsiráfmintás táskát, teljes teakészletet, teafőzővel, rengeteg fülőnfüggőt és egyéb csecsebecsét, parfümöt és én is vettem magamnak egy új pénztárcát.
Estefele az eső elől bementünk a Nagy Bazárba megint, ahol Andinak vége lett, mindenképpen kellett vennie még egy fülbevalót az egyik helyi ékszerésznél, de olyat akart ami két másik keveréke volt, így az ékszerész ott helyben készítette neki a fülönfüggőt.
Este itthon ettünk egy-egy dönnert fent a tetőn, ahol néztük az esti kivilágított várost a zuhogó esőben. Utána pedig korán ágyba kerültünk, mert fél 7kor kellett felkelni a futás miatt.
